A tragikus sorsú modell

Lányok milliói álmodnak arról, hogy ők pózolhassanak a kamerák előtt, vagy éppen a legnagyobb nevek divatbemutatóin vonulhassanak a kifutón. Volt olyan, akinek összejött, de mégsem tudott vele mit kezdeni. Tanulságos történet következik!



Hol volt, hol nem volt…hol volt, hol nem volt. Naplóinak bejegyzése mindig ezzel a mesebeli indítással kezdődött. Tényleg mesébe illő történetnek indult. Gia Marie Carangi 1960-ban látta meg a napvilágot. Philadelphiában született, így kezdetben élte a tinédzserek átlagos életét.



Ismerősei kezelhetetlennek és vadnak jellemezték. Ezek a tulajdonságok az egész életét végigkísérték. A természetesség és a vadság, ami sugárzott belőle, meghozta számára a sikert. Ő volt az első, aki mozgott a kamera előtt. A fotósok visszaemlékezései szerint azért, mert nem szerette, ha fényképezik.



Annak idején a legtöbb modell szőke volt, így a barna haja, és az olaszos megjelenése, amit apjától örökölt, egy teljesen új korszakot nyitott. Első sikerét valószínűleg akkor érte el, amikor egy fotózás végén a fotós feltette a kérdést, hogy ki maradna ott úgy, ha a ruha lekerülne, és csak a díszlet maradna. Természetesen csak Gia maradt, akit csak egy drótkerítés „takart” .



A képeken szerepelt egy másik nő is, bizonyos Sandy Linter, sminkes. Kapcsolatuk végül szerelembe ment át, de igazán sosem teljesült be.

Címlapról címlapra szerepelt, volt, hogy egy hónapban 1 millióan akarták lefotózni. Többször is volt a Vogue és a Cosmopolitan címlapján.




A neves divatházak is versengtek érte. Dolgozott Diornak, Versacénak, Yves Saint Laurent-nak, Armaninak, de még a Maybellinnek is.



18 éves. A neve mindenkinek a 70-es évektől a 80-as évek közepéig egyet jelentett a csillogással. Persze ezt csak a külső szemlélő érzékelte így. Igazából szenvedett, mert senki nem hallgatta meg, és a hatalmas szeretetéhségét sem tudta leküzdeni.



Legjobb barátjának Wilhelmina Coopert, az ügynökét tartotta. Azonban a hölgy 1980-ban váratlanul elhunyt tüdőgyulladásban. Innentől a szupermodell élete elindult a lejtőn. Előtte is használt különböző drogokat, de ezek után függősége olyan mértékű lett, hogy teljesen eluralkodott rajta.



Lelki betegségét a gyermekkorában ért traumák, és a be nem teljesedett szerelem okozta. Édesanyja elköltözött otthonról, így ritkán találkoztak. A karrierje során, akárhányszor érezte úgy, hogy nem bírja tovább, senki nem hallgatta meg. Mindenki csak a „pénzgyárost” látta benne.

Azonban hiába volt a sok pénz, amit megkeresett, mindet elköltötte drogokra. Ezt találta az egyetlen menekülési útnak. Egyetlen mentsvárának Francesco Scavullo fotós számított, aki az utolsó képeket készítette róla a Cosmopolitannek 1982-ben. Ezeken a képekenmár el kellett rejteni a kezét, mivel már semmilyen módszerrel nem lehetett eltüntetni a tűnyomokat.



Többször is ment elvonókúrára, azonban teljesen sosem tudott megszabadulni függőségétől. Végül a téli időszakban tüdőgyulladást diagnosztizáltak nála, ami gyógyítható lett volna, de ez az AIDS szövődményeként alakult ki, amelyet valószínűleg egy fertőzött tű okozott.

1986. november 18-án végül a szervezete feladta a küzdelmet. Tragikus élettörténete mindenki számára hasznos lehet. Arra figyelmeztet, hogy figyeljünk egymásra, és ne menjünk el a gondok mellett. Sajnos rajta senki sem segített. Életéről filmet is készítettek Kifutó a semmibe címmel, melyben Angelina Jolie alakította Giát.



Címkék:
Kapcsolódó cikkek:
HIRDETÉS
Vitrinblog
Vitrin Blog | ...Divat, Stílus & Szépségápolás Kicsiny Kirakata...
hirdetés