A 2009-es tavaszi-nyári kollekcióban mutatták be a tervezők a különleges, nem szimmetriára épített darabjaikat, mely azóta is divatban van. Ezek a ruhák előnyösek, hiszen maga az emberi test sem szimmetrikus s van, aki nem is szereti a szabályos darabokat.

A legklasszikusabb darab, mikor a mellrésznél jelenik meg az aszimmetria: az egyik vállat szabadon hagyó felső, sőt van hogy az egész kart, ha az adott darab épp hosszú ujjú.  Az aszimmetria vonalát fodrokkal, masnikkal esetleg buggyos ujjal dobták fel a tervezők. Az egyszínű daraboknál a kiegészítők megengedettek, főleg a karkötők.

A felsők mellett igen népszerűek még az aszimmetrikus kis ruhák, melyeket hétköznapi viseletként vagy alkalmi ruhaként is lehet hordani. Itt szintén a mellrésznél található az aszimmetria. A ruhák általában combközépig vagy térdig érnek, de nagyestélyi daraboknál találhatunk földig érőket is.

Nem csak fazonban, hanem anyagban is találhatunk aszimmetriát: két különböző színű és különböző mintájú anyagot párosítva. Így a fölső egyik oldala teljesen eltér a másiktól, ami kifejezetten a merész nők kedvence. Itt tiltottak a kiegészítők, hiszen az anyagok sokasága magában éppen elég.

A nyaktól is indulhat aszimmetria úgy, hogy az anyagok hosszával variálnak. Ez játékos, mégis elegáns stílust kölcsönöz a ruhadarabnak anélkül hogy úgy tűnne, felesleges anyag van rajta. A kiegészítőket pedig mértékkel kell használni.