A New York Times számolt be róla először, hogy a Wal-Mart és az H&M bizony az el nem adott ruháktól igen érdekesen szabadul meg: feldarabolja, majd kiteszi a többi hulladék közé.

A nyilvánvaló dühös reakciókat többek közt az váltotta ki a közvéleményből, hogy egyébként hibátlan kabátok, ruhák, cipők, pólók, pulcsik… végezték ilyen szerencsétlen módon a tél közepén, a gazdasági válság idején. Pedig a New-York-iak, most, hogy rengetegen vesztették el a munkájukat, nagyon is tudnák hasznosítani az ingyen ruhákat, melyeket a kuka helyett segélyszervezeteknél is el lehetne helyezni.

A cégek, melyek ily módon szabadulnak meg feleslegessé vált áruiktól a következő magyarázattal szolgálnak: ha nem a fenti módon semmisítenék meg a termékeket, akkor nagy lenne a valószínűsége, hogy néhány órán belül azok felkerülnének az eBay-ra, vagy néhányan megpróbálnák pénzért „visszacserélni” ezeket.

Természetesen logikusan gondolkozva ez egy igen valószínű lehetőség. De mikor csak Manhattennben a válságnak köszönhetően 500 ezren élnek szegénységben, akkor az ilyen akciók elfogadhatatlannak tűnnek.

Éppen erre reagálva az H&M ígéretet tett arra, hogy ezentúl nem semmisíti meg a felesleges ruhakészleteit, hanem felajánlja azokat jótékonysági célra.